Gyengénlátóknak

Vízügy története

2010.06.16

1948-ban megszüntették a Földművelésügyi Minisztériumban az V/A Vízjogi és a V/B Vízügyi Műszaki Főosztályokat. Helyettük a közlekedési és postaügyi, valamint a földművelésügyi miniszterek közös felügyelete alá tartozó Országos Vízgazdálkodási Hivatal alakult. Ez a Hivatal, - mint főhatóság - 12 Vízgazdálkodási Körzetbe osztotta a Folyammérnöki és a Kultúrmérnöki Hivatalokat, valamint a 8080/1948. sz.Minisztertanácsi határozattal államosított ármentesítő és belvízrendező társulatokat.


Az intézmények egybeolvasztása kél lépcsőben történt. Az 1948-ban megalakult Debreceni Vízgazdálkodási Körzeten belül
külön működött a Kultúrmérnöki Hivatal, és külön az államosított Társulatokból létrehozott Ár- és Belvízvédelmi Kirendeltség. A második lépcsőben megszűnt a szervek önállósága, s a Vízgazdálkodási Körzet két osztályaként működtek tovább, mint Kultúrmérnöki és Belvízrendezési, illetve mint Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Osztály. A Debreceni
Vízgazdálkodási Körzet igazgatója Vázsonyi Ádám volt.

 

1951. február 28-án ismét szétválasztották az addig egységes vízügyi szolgálatot. A 12 Vízgazdálkodási Körzetből hivatalok alakultak, a Körzet Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Osztályából a Debreceni Árvédelmi és Folyamszabályozási Hivatal, a Kultúrmérnöki és Belvízrendezési Osztályból pedig a Debreceni Kultúrmérnöki és Belvízrendezési Hivatal. Az előbbi a közlekedési és postaügyi miniszter, utóbbi a földművelésügyi miniszter felügyelete alá került. Koordináló szerv az Országos Vízgazdálkodási Tanács lett.

 

Ezekben az években folytatódott területünkön a II. világháború alatt félbeszakadt Tiszalöki Öntöző Rendszer építése. Folytatták a Keleti főcsatorna medrének kiásását Tiszalök - Hajdúnánás és Balmazújváros - Bakonszeg között. Megkezdődött
Tiszalöknél az erőmű, duzzasztómű és hajózsilip építése a Tisza 524 km-es szelvényében lévő Rázompusztai kanyar 2.4 km-es átvágásával.

 

1950-ben a Hortobágyi halastavak fejlesztése érdekében Tiszakesziben új szivattyútelep épült, a korábbitól délre a Tisza 470.6 km-es szelvényében. Az elektromos reverzibilis szivattyútelep teljesítménye a korábbi 3.2 m3/s-ról 6 m3/s-ra bővült.

 

A Debreceni Vízgazdálkodási Körzet, majd a Debreceni Árvédelmi és Folyamszabályozási Hivatal és a Debreceni Kultúrmérnöki és Belvízrendezési Hivatal székháza a Széchenyi u. 46. sz. alatti kétemeletes épület lett, melyet 1901-ben építtetett az Alsószabolcsi Tiszai Árvízmentesítő és Belvízszabályozó Társulat. A/ eredetileg egyemeletes épületre 1939-ben további emeletet építettek.

 

Debreceni Vízügyi Igazgatóság (1953- 1958)

1953. október 1-én helyreállt a vízügyi szervezet egysége. Az 1060/1953 /IX.30./ MT. Rendelet ekkor alakította meg
az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, mely a 6/1953.sz. OVF utasítással létrehozta 11 területi szervét, köztük a Debreceni Vízügyi Igazgatóságot. A Főigazgatóság felügyeleti szerve a Minisztertanács, s az OVF az egész népgazdaságra kiterjedően
mindennemű vízgazdálkodási ügyben főhatósági jogkörrel rendelkezett. Első vezetője Rajczi Kálmán főigazgató volt.

 

Az OVF 1/1955. sz. rendeletével 1955. január 15-ével létrehozta a Bajai Vízügyi Igazgatóságot.

1955. december 1-től az OVF vezetője Dégen Imre főigazgató lett.

1957-ben kezdték felállítani a vizek minőségének rendszeres ellenőrzése érdekében az igazgatóságoknál az első vízvizsgáló laboratóriumokat.

1957. augusztus 31-én kelt az Elnöki Tanács 18/1957. sz. rendelete, mely lehetővé tette vízgazdálkodási társulatok alakítását az érdekeltek saját, helyi jellegű vízügyi feladatainak megoldására. Területünkön ezt követően kezdett megalakulni a Berettyói (Berettyóújfalu), a Hamvas
- Sárréti (Püspökladány), az Alsónyírvízvidéki (Debrecen) és a Királyéri Vízgazdálkodási Társulat.

A Tiszalöki Öntöző Rendszer fokozott ütemben épült. 1954. tavaszán megkezdődött az erőmű részleges üzembe helyezése, 1956. július 14-én pedig Bakonszegnél megtörtént a 98 km hosszú főcsatorna üzembe helyezése is. Ezt követően folyamatosan épült ki a jelenlegi öntöző rendszer. A hajózsilip építése 1959-ben fejeződött be.

A Debreceni Vízügyi Igazgatóság első vezetője 1953 és 1957  között Szikszay László igazgató volt, őt követte Vesztergombi László igazgató 1957 és 1958-ban.

 

 

Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (1958 - 2003)


Az 1958-ban kiadott 34/1958. sz. OVF utasítás megállapította a vízügyi igazgatóságok hatáskörét és illetékességi területét. Ettől kezdve a Debreceni Igazgatóság elnevezése Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság lett. Az Igazgatóság vezetésében is változás állott be, Vesztergombi Lászlót Papp Ferenc váltotta az igazgatói székben, aki azután közel két évtizeden keresztül, 1976-ig volt az Igazgatóság vezetője.

1961-ben a Minisztertanács elrendelte az Országos Vízgazdálkodási Keretterv elkészítését, majd 1965 július 1-én hatályba lépett a Vízügyi Törvény.

1968 október 30-án a Vízügyi Törvény egyes rendeleteit módosították. Ekkor változott az Országos Vízügyi Főigazgatóság neve Országos Vízügyi Hivatalra, melynek elnöke Dégen Imre államtitkár lett.

Az 1970-es éveket követően több jelentős  változás következett be a vízügyi szervezet irányításában.

1975. október 4-én a Népköztársaság Elnöki Tanácsa felmentette Dégen Imrét és helyére Gergely Istvánt nevezte ki az OVH elnökévé. 1981-ben pedig az elhunyt Gergely István utóda Kovács Antal lett az OVH elnöki székében.

1987.   december 16-án egyesült az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal az Országos Vízügyi Hivatallal, s az egyesítés után az Országgyűlés létrehozta a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot. A Minisztérium vezetésével Maróthy Lászlót, az Országos Tervhivatal korábbi elnökét bízták meg, helyettesei Ábrahám Kálmán és Varga Miklós lettek.

1988.   július 1-én létrehozták a Környezetvédelmi szervezetekből és a Vízügyi Igazgatóságokból a területi szerveket, területünkön a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot.

1990. október 15-én az Országgyűlés elfogadta a LXVIII. Törvényt, melynek alapján megalakult a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Keresztes K. Sándor, valamint a Közlekedési,
Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) Siklós Csaba vezetésével. A KHVM-ben a vízügyek felelőse Németh Miklós helyettes államtitkár lett, akit ebben a beosztásában Hajós Béla helyettes államtitkár követett. A Minisztériumon belül megalakult az Országos Vízügyi Főigazgatóság, Varga
Miklós főigazgató irányításával. Siklós Csabát 1992-ben a miniszteri székben Schamschula György követte.

A minisztériumi változás maga ulán vonta a területi változásokat is, a TIKÖVIZIG-böl 1990. decemberében kivált a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (TIKÖFE), az Igazgatóság pedig visszanyerte régi nevét, s újra Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság lett.

A KHVM vezetője az 1994. évi választások után Lotz Károly, az 1998-as választások után pedig előbb Katona Kálmán, majd Nógrádi László, ezt követően pedig Fónagy János lett.

2000-ben kivált a KHVM-ből a hírközlés, a minisztérium új neve Közlekedési és Vízügyi Minisztérium (KVM).

A 2002. évi választásokat ismét változás követte. A felső vezetésben helyreállt a vizek
minőségi és mennyiségi kezelésének egységes szakigazgatási irányítása, megalakult a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, melynek vezetője Kóródi Mária miniszter asszony lett.

A KvVM-ben a vízügyek irányítója Hajós Béla után Dr.Váradi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetői székében Varga Miklós maradt.

Személyi változások történtek a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságnál is. Papp Ferenc igazgató utóda 1976 és 1991 között Nagy István, 1991-től 1999-ig Beleznai Tibor, 1999-től 2007-ig, vízügyi szakállamtitkárrá történő kinevezéséig  pedig Kóthay László volt az igazgató. Kóthay Lászlót Bara Sándor igazgató váltotta a TIKÖVIZIG élén.

Az Igazgatóság is elköltözött 1967-ben korábbi székházából, a Széchenyi u. 46. sz. alól. A Hatvan u. 8-10 alatti hat emeletes székház 1967. augusztus 18-án készült el, mely azután 1976-ban udvari, 1984-ben pedig hátsó szárnnyal bővítettek. A Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (TIKÖFE) megalapítása után az épülettömb udvari szárnyának első emeletét, - melyben a vízminőségvédelmi laboratórium nyert elhelyezést - valamint a teljes hátsó szárnyat át kellett adni a TIKÖFE-nek.

Az Igazgatóság Polgáron, Hajdúszoboszlón, és Berettyóújfaluban létesített szakaszmérnökségeket, mindhárom szakaszmérnökség rendelkezik megfelelő irodaépülettel, szociális létesítményekkel, ebédlővel és javítóműhellyel.

Hajdúszoboszlón a Szováti útfél 2. sz. alatt van az Igazgatóság Műszaki Biztonsági Szolgálatának  telepe, mely az irodán, a szociális helyiségeken
kívül a szivattyúk és nagyobb gépek, berendezések tárolására 72 x 18 m-es daruzott
csarnokkal, 3 db rámpás raktárral és javítóműhellyel van ellátva. A készenléti épület
mellett van az Igazgatóság szállítási telepe is.

Hajdúszoboszlón - a Szováti úton - építette fel az Igazgatóság Gépüzemét, mely gyártócsarnokkal is rendelkezett. A létesítményt azonban 1994-ben átadta a RÓNA-IM Kft.-nek, amely a vállalkozási tevékenységek igazgatóságtól történő leválasztásával jött létre.

Az 1970-es évek végén épült fel az Igazgatóság Hajdúszoboszló József Attila utcai háromemeletes munkásszállója, mely védekezési időn kívül az Igazgatóság dolgozóinak üdülését szolgálta.

 

Kivonat az 50 éves a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság c. kiadványból

Összeállította: Dr. Dunka Sándor és Dr. Bartha Péter

Fogalomtár
A vízügyi ágazat számtalan szakkifejezést használ. Ezekhez a szélesebb nyilvánosságnak szánt közleményeink és az igazgatósági honlap esetében is ragaszkodnunk kell. Az itt látható fogalomtárat annak érdekében állítottuk össze, hogy a szakmán kívüli érdeklődők számára is érthetővé tegyük a szakkifejezéseket.