A 2011 augusztusában kezdődött beruházás során leengedték a bakonszegi tározó vizét, majd helyreállították az elhasználódott műtárgyakat, az újbóli feltöltés után pedig a korábbi 30-100 centiméteres vízmélység helyett a terület egyes részein elérték a kétméteres mélységet – magyarázta a beavatkozás lényegét az igazgató.

A tározóban ökofolyosót és úgynevezett élőlénylépcsőt alakítottak ki, biztosítva ezzel közel 200 madárfaj, köztük 6 fokozottan védett madárfaj és 6 védett halfaj vizes élőhelyét – tette hozzá.

A Természet- és élőhelyvédelmi kezelés a Bihari sík Natura 2000 területén elnevezésű projekt keretében kialakított két költősziget, a rajta kialakult tocsogók új típusú fészkelő és táplálkozó helyet jelentenek a tározó területén – jelezte a Tivizig igazgatója. Ennek következtében a területen korábban nem jellemző fajok jelentek meg, mint például a fokozottan védett gólyatöcs, a feketenyakú vöcsök, a nyári lúd, a búbos vöcsök, a nádi tücsökmadár, vagy a törpegém, a cigányréce, a nagy kócsag, vagy a bölömbika. Otthonra lelt a vizes élőhelyen több más védett faj, így a rucaöröm, a kisfészkű aszat és a sulyom is.

Bara Sándor hozzátette: a Tivizig projektje egyedülálló abban a tekintetben, hogy kizárólag környezetvédelmi indíttatású volt, az ár- és belvízvédelmi szempontok végig másodlagosak maradtak.

Gara Péter, Bakonszeg független polgármestere elmondta: a település később madárfigyelő állomást szeretne kialakítani a tározónál, bekapcsolva ezzel a térséget az idegenforgalomba.