Gyengénlátóknak

Ágota–híd - Szent Ágotai híd, Vámhíd, Ágota melletti Hortobágy híd

2011.07.21

Püspökladány határában közel Ágota-halmához fontos átkelőhelyen épült a Hortobágy folyón. Az itt vezető út a népek országútja, talán már a népvándorlás korában is használták. Ez volt a só szállítás egyik fő útvonala az ország belseje felé. Az első adat a Hortobágy folyón ladányi földön átvezető hídról 1738-ból való.


Eredetileg tölgyfából készítették el, majd 1783-ban újat építettek helyette. A hídvám szedésének szabályozása 1777-ben történt. Mindig a jobbágyi terhek sorába tartozott a híd, az út, és a töltések karbantartása. Egy 1804-es leírás szerint a híd jóféle tölgyfából épült, fa cölöpökre, karfákkal 108 öl hosszúságban.

A XIX. században változtak a tulajdonosok, hol földesúr, hol vallásalapítvány, hol a megye lett a birtokosa, de az állagmegóvásra, felújításra nem sokat költöttek. Az Ágota-hidat az 1848/49-es szabadságharc idején használhatatlanná tették. Egy 1850. évi határleírásban már csak 60 öl hosszúnak írták. A feljegyzések szerint viszont fontos átkelőhely maradt a vasúti nyompálya és az új közúti nyomvonal megépítéséig.

A millenium időszakában régi pompájában építették újjá. Majd a második világháború harcai használhatatlanná tették.

A 90-es években három város Karcag, Nádudvar, Püspökladány és a két megyei önkormányzat együttes döntése alapján egy nyertes állami pályázat segítségével sor került a Szent Ágota-híd teljes rekonstrukciójára. A felújított híd 1996. augusztus 9-én lett felavatva.

Az ágotai tájképet kunhalmok sora teszi színessé. Északi oldalon a Lapos-halom, Hegyes- halom, Kék-halom, Boda-halom. Nyugaton és délnyugaton a Rév-halom majd a Mérges -halom emelkedik. A terület északnyugati határán áll a történelmi nevezetességű Szent Ágota halma. Három település határának találkozási pontja, de itt húzódott évszázadokon keresztül Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs, majd az 1876-ban alapított Hajdú vármegye határa is. A halmon állt a középkorban Szent Ágota tiszteletére emelt kápolna. A puszta déli részén emelkedett 1969-ig a többszörösen bolygatott Nyakvágó-halom, nevét onnan kapta, hogy a török időkben ítéletvégrehajtó helyként szolgált.

A hajdan nagy forgalmat bonyolító út Hortobágy folyón átívelő hídja mellett 1727-ben fogadó  épült. Az épület helyét nagy körültekintéssel határozták meg az építők oly módon, hogy a csárda mestergerendája pontosan a megyehatárra essen. Ez az építési mód a szájhagyomány szerint különösen a betyároknak kedvezett, ugyanis az őket üldöző pandúrok csak a megyehatárig követhették őket. A csárda sorsát az pecsételte meg, hogy az 1857-ben megnyílt Szolnok-Debrecen vasútvonal, majd a néhány évre rá megépült közút messze elkerülték. Azt követően már csak a pusztában élő emberek látogatták az Ágota csárdát ami 1935-ig még üzemelt.

 

agota_01.jpg

 

agota_02.jpg

 

agota_03.jpg

Fogalomtár
A vízügyi ágazat számtalan szakkifejezést használ. Ezekhez a szélesebb nyilvánosságnak szánt közleményeink és az igazgatósági honlap esetében is ragaszkodnunk kell. Az itt látható fogalomtárat annak érdekében állítottuk össze, hogy a szakmán kívüli érdeklődők számára is érthetővé tegyük a szakkifejezéseket.