Gyengénlátóknak

Belvízvédelmi rendszerek

2011.02.07

 

Belvízrendszer

sorszám név terület(km2)
44. Kraszna bal parti 4,3
46. Nyíri 29,5
47 Kálló-Alsónyírvíz 1 315
48. Keleti-főcsatorna menti 1 936,6
49. Hortobágyi 822,2
50. Nyugati-főcsatorna menti 782,3
52. Tiszafüredi 102,3
53. Ágotai 127,6
54. Hamvas-Sárréti 659,4
56. Szeghalmi 136,4
57. Ér 127,5
58 Berettyó-Sebes-Körös közi 910,2
59 Örvény Abádi 4,4

 

gmap_belviz1.jpg
 BELVÍZVÉDELMI RENDSZEREK TÉRKÉPE

 

47. Kálló-Alsónyírvíz belvízrendszer

öblözetei:        a./ Kálló

                        b./ Alsónyírvíz

                        c./ Berettyó közvetlen

A belvízrendszer északi részén, ahol az Alsónyírvízi öblözet helyezkedik el, viszonylag nagy esésű, míg az alsó Kállói és Berettyó közvetlen öblözetben kis, vagy közepes esésű a terep, illetve a belvízlelvezető csatornahálózat. Az esés a felső részen észak-dél irányú, míg az alsó részen inkább ÉK-DDNY-i irányú. Átlagos terepesés a főcsatornák mentén 70 cm/km.

A terület legalacsonyabb pontjai Bakonszeg környékén 90 mBf-ek, míg Nyíradony, Nyírlugos  környékén 150-157 mBf-i szintet is elérik.

A rendszer belvizeinek túlnyomó része gravitációsan vezethető le a Kálló főcsatornán keresztül a Berettyóba, illetve a területen létesített jelentős mennyiségű belvizes tározóba. Mértékadó helyzetben a 47c. öblözet szivattyúsan mentesíthető a Berettyóba.

a./ Kálló öblözet

A belvízrenszer alsó részén helyezkedik el.

Az öblözet talaja változatos, vályog, agyag és szikes talajok egyaránt jelentős mértékben megtalálhatók. az öblözet nagyobb részében szántó művelésű.

b./ Alsónyírvíz öblözet

Az öblözet mérsékelten dombos terület, amelyen megközelítően észak-dél irányú domb és völgy vonulatok húzódnak. A völgyek azonban nem folyamatos lejtésűek, hanem keresztirányú lezárásokkal taglalt medencék sorozata. A domborzati adottságok miatt a csatornák hossz-szelvényében a medencéknél a csekély beágyazottság, a dombok átvágásánál a nagy mélység a jellemző.

Az utóbbi helyeken mederállékonysági problémák is felmerülnek. A csatornák síkvidéki viszonylatban szokatlanul nagyesésűek, az átlagos esés 1 %o körüli.

Az öblözet területén laza homoktalajok és homokos vályog talajok a jellemzők. Ezek részben szántóföldi művelés alatt állnak, de a dombokon igen kiterjedtek az erdők. A csatornák mentén a mélyfekvésű területek pedig főleg rét és legelő művelésűek.

c./ Berettyó közvetlen öblözet

Közvetlenül a Berettyó folyó északi oldalán levő területsáv, mely a folyó felé gravitál. Itt kiépített vízrendezési főmű nincs. Nagyobb része szántó, melyet a Berettyó töltésen kívüli holt medrek tarkítanak.

 

48. Keleti főcsatorna menti belvízrendszer

öblözetei:        a./ Kadarcs-Karácsonyfoki

                        b./ Kösely

                        c./ Bazsi

                        d./ Fürj-éri

A belvízöblözetek közös jellemzője, hogy a Keleti főcsatorna érinti, vagy kettéválasztja. A főcsatornák mentén a terep átlagos esése 60 cm/km.

a./ Kadarcs-Karácsonyfoki öblözet

A KFCS-től keletre eső Brassó-ér, Vidi-ér vízgyűjtőn a csatornák átlagos esése 1 %o körüli, és a terep esése nagyjából kelet-nyugati irányú. A KFCS-től nyugatra elhelyezkedő vízgyűjtőn a csatornák esése alacsony, nem éri el a 10 cm/km-t, és észak-déli irányú. A terület legalacsonyabb része 88 mBf, míg a magasan fekvő 123 mBf-iek.

Az öblözet gravitációsan mentesíthető a Hortobágy felé. Az öblözet KFCS-től nyugatra eső része kötött talajú, szikes foltokkal tarkított terület, a KFCS-től keletre eső része nagyrészt kitűnő vízgazdálkodású vályog talaj. Az öblözet szántó művelésű terület a dél-nyugati, Hortobágy pusztához tartozó szikes legelők kivételével.

b./ Kösely öblözet

A vízgyűjtő felső részén a csatornák és a terep esése észak-déli irányú és megközelíti az 1 %o-et, míg az alsó részen keleti-nyugati irányú és kis esésű. A terület legalacsonyabb részei 87 mBf, míg magasabb részei 138 mBf-i szintűek.

Az öblözet főként szántó művelési ágú vályog talajú terület. Kötött és szikes talaj, csak az öblözet nyugati részén található, míg a legfelső keleti szélen  homokos a talaj.

Az öblözet főleg gravitációsan mentesíthető a Hortobágy felé illetve rendkívüli helyzetben a KFCS felé. Kis mértékű szivattyús belvízbeemelés is lehetséges a KFCS-be.

c./ Bazsi öblözet

Közvetlenül nem kapcsolódik az előző öblözetekhez. Az igazgatóság északi részén a Tisza mellett helyezkedik el. A csatornák és a terep esése 10-100 cm/km között van és főleg délkeleti-északnyugat irányú. A terület 95 mBf - 100 mBf-i magasságok között van.

Az öblözetet  szivattyúsan lehet mentesíteni a Tiszába. Nagyobb része homokos vályog és vályog talajú terület, szántóföldi kultúrával. Szikes talajú legelő területek főleg a Bazsi csatorna középső szakaszán és felső végén fordulnak elő.

d./ Fürjéri öblözet

A terület fő lejtési iránya északkelet-délnyugati irányú, nagysága közepesnek mondható. A terület 93 mBf - 118 mBf-i magasságok között van. Az öblözet gravitációsan mentesíthető kis és közepes vízhozamok esetén a Vidi-ér felé, míg mértékadó helyzetben a KFCS-be.

Az öblözet területének döntő része jó vízgazdálkodású, vályog talaj, kivéve a mélyfekvésű lefolyástalan völgyfeneket és a KFCS melletti sávot.

49. Hortobágyi belvízrendszer

öblözetei:        a./ Hortobágy közvetlen

                        b./ Nádudvar jobb parti

A belvízrendszer a szorosan vett Hortobágy völgyelet vízgyűjtőjét jelenti. A terület és a csatorna esése is megközelítően észak-déli irányú és meglehetősen alacsony értékű, néhány cm/km. A főcsatornák mentén a terep átlagos esése 5 cm/km. A területen 87 mBf és 93 mBf közötti terepszintek helyezkednek el.

A vízgyűjtő gravitációsan mentesíthető a Hortobágy-Berettyó felé.

a./ Hortobágy közvetlen öblözet

Az öblözet felső negyedén főleg szántó művelésű, kötött talaj, illetve Tiszavasváritól keletre lazább vályog és homokos talaj található. Az öblözet déli részén többnyire szikes legelő területek vannak, ahol csak foltokban fordul elő szántó a jobb minőségű részeken.

b./ Nádudvar jobb parti öblözet

Az öblözet nagy része terméketlen, szikes talajú, mezőgazdaságilag alig hasznosítható legelő. Kisebb szántó területek csak az öblözet keleti részén vannak.

 

50. Nyugati főcsatorna menti belvízrendszer

öblözetei:        a./ Királyéri

                        b./ Árkuséri

                        c./ Sarkadéri

A Tisza baloldalán észak-déli irányba elnyúló vízgyűjtő. A terület és a csatornák esése igen csekély. Átlagosan 10 cm/km alatt marad. A vízgyűjtő északi fele mértékadó helyzetben csak szivattyúsan mentesíthető a Tiszába, illetve a Nyugati főcsatornába. Az alsó rész belvizei gravitációsan vezethetők a Hortobágy főcsatornába, illetve elhelyezhetők a Nagyiváni és Sarkadéri tározókba.

A terület 87 mBf és 91 mBf-i szintek között van. A terep esése a főcsatornák mentén átlag 7 cm/km.

a./ Királyéri öblözet

Az öblözet északi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érintő része főleg szántó terület, talaja  homokos vályog és vályog, a dél-nyugati részen az agyag talaj a jellemző. Az öblözet déli része is nagyobb részben szántó terület. Jelentősebb kiterjedésű legelők Polgár környékén találhatók. Erre a részre az agyag és a szikes talaj a jellemző.

b./ Árkuséri öblözet

A terület északi része kötött talajú, nagyobb részt szántó művelésű. A déli rész a Hortobágyi pusztához tartozó szikes legelőterület.

c./ Sarkadéri öblözet

Az öblözet keleti része a Hortobágyi pusztához tartozó szikes legelők. Nyugati részen szántó és legelő területek vegyesen találhatók. A szántó részek is kötött talajú, gyakran szikes területek.

 

52. Tiszafüredi belvízrendszer

A vízgyűjtő, mely a Tisza-tó melletti mély területen helyezkedik el nincs több belvízöblözetre bontva. Belvízmentesítése csak szivattyúsan lehetséges a Tiszába. A terep 86 mBf és 89 mBf szintek között helyezkedik el. A főcsatornák mentén a terep átlagos esése 10 cm/km. A vízgyűjtő nagy része szántó művelés alatt álló agyag és vályog talajú. Kisebb részben szikes legelő és vízállásos terület.

 

53. Ágotai belvízrendszer

öblözetei:        a./ Kiskunlaposi öblözet

                        b./ Makkodi öblözet

A belvízrendszer a Hortobágy-Berettyó bal oldalán, annak legfelső részén elhelyezkedő vízgyűjtő. Belvízmentesítése kis- és közepes, Hortobágy-Berettyó vízállásnál gravitációsan, de mértékadó helyzetben szivattyúsan történik.

A tereppontok 84 mBf és 88 mBf.-i szintek között találhatók. A terep átlagos esése a főcsatornák mentén 13 cm/km.

a./ Kiskunlaposi öblözet

Az öblözet keleti részén szikes legelők találhatók közbezárt szántókkal. A Hortobágy-Berettyó menti mélyebb fekvésű területek és a vasútvonaltól délre levők nagyobb részt szántó művelésűek.

b./ Makkodi öblözet

Az öblözet keleti része jó minőségű szántó, míg a nyugati részen többségében szikes legelők találhatók. 

 

54. Hamvas-Sárréti belvízrendszer

öblözetei:        a./ Alsófutaki

                        b./ Hamvas

                        c./ Sárréti

A vízgyűjtő a Hortobágy-Berettyó felső részén, annak bal oldalán helyezkedik el a Nagy-Sárrét vidékén.

A csatornák átlagos esése 10-20 cm/km és fő iránya kelet-nyugati. A tereppontok 83 mBf és 95 mBf-i szintek között helyezkednek el.

A belvízrendszer mértékadó helyzetben szivattyúsan mentesíthető a Hortobágy-Berettyó felé.

 a./ Alsófutaki öblözet

Az öblözet nagy része szántóföldi művelés alatt álló, kötött talajú terület, közbeékelve helyenként kisebb legelőkkel.

b./ Hamvas öblözet

Az öblözet nagyobb része szántó művelésű. Legelők csak szétszórtan találhatók, legnagyobb kiterjedésben Tetétlen, Kaba, Báránd községek közötti térségben.

c./ Sárréti öblözet

Az öblözet nagy része szántóművelésű, legelők csak szétszórt foltokban, illetve jelentősebb kiterjedésben Bucsa környékén és Földestől keletre találhatók.

 

56. Szeghalmi belvízrendszer

A belvízrendszer nagyobb része a KÖR-KÖVIZIG területén helyezkedik el. A TI-KÖVIZIG-hez tartozó vízgyűjtő egy része átnyúlik a KFCS-től keletre eső területekre is. A csatornák átlagos esése 10-20 cm/km és fő iránya észak-déli. A tereppontok 86 mBf és 90 mBf-i szintek között helyezkednek el. A vízgyűjtő mértékadó helyzetben szivattyúsan mentesíthető, a Kálló, illetve a Berettyó felé.

A terület nagyobb része szántóművelésű, legelők főleg a KFCS jobb oldalán találhatók.

 

57. Ér belvízrendszer

öblözetei:        a./ Ér alsó

                        b./ Penészleki

A belvízrendszer nagyobb része Románia területén helyezkedik el, amely a vízgyűjtő középső részét jelenti. Az alsó és felső részek esnek Magyarország területére.

a./ Ér alsó öblözet

A terület főcsatornája a kisvízfolyás jellegű Ér főcsatorna, mely gravitációsan torkollik a Berettyóba. A Berettyó árvizeinek visszaduzzasztó hatása miatt a csatorna mentén védtöltések épültek. A tereppontok 100 mBf és 102 mBf-i szintek között találhatók. Az öblözet területén szántó és legelő területek vegyesen fordulnak elő.

b./ Penészleki öblözet

Az öblözet csatornái az országhatáron áthaladva csatlakoznak az Ér főcsatornába. A belvízmentesítés gravitációsan történik. A csatornák átlagos esése 1 %o-es. A tereppontok 135 mBf-i és 160 mBf-i szintek között találhatók.

A vízgyűjtőn a homok talajok uralkodnak, de a mélyedésekben kötöttebbek is előfordulnak.

Az észak-déli irányú homokdombok között húzódnak a völgyvonulatok keresztirányú lezárásokkal, melyeket a belvízi csatornahálózat átszel, levezetve a medencékben keletkező pangó vizeket.

 

58. Berettyó-Sebes-Körös közi belvízrendszer

öblözetei:        a./ Kis-Körösi

                        b./ Kutas felső

                        c./ Kutas alsó

                        d./ Papzugi

A belvízrendszert két folyó a Berettyó és a Sebes-körös zárja közre. A terület és a csatornák átlagos esése a keleti részen 50-60 cm/km, míg a nyugati részen 10 cm/km körüli. Iránya északkelet-délnyugati. A terep átlagos esése a főcsatornák mentén 30 cm/km.

Tereppontok 84 mBf és 104 mBf helyezkednek el. A vízgyűjtő belvízmentesítése mértékadó helyzetben szivattyúsan történik. Árvízmentes időszakban is csak a Berettyó felé lehetséges a gravitációs levezetés.

a./ Kis-Körös öblözet

Az öblözet domborzata a síkvidéki vízgyűjtőkhöz képest tagoltabb, kötött és középkötött talajokkal.

b./ Kutas felső öblözet

Az öblözet domborzatilag sík terület, melyet régi holtmeder maradványok szabdalnak fel. Talajára főleg a vályog és az agyag a jellemző.

c./ Kutas alsó öblözet

Ebben az öblözetben is fellelhetők a holtmedrek. Az öblözet területén a vályog, agyag és szikes talajok megközelítően azonos mértékben fordulnak elő. A nagy kiterjedésű szikes legelők északnyugati részen találhatók. Délkelet irányba haladva a talaj minősége lényegesen javul.

d./ Papzugi öblözet

A belvízrendszer legnyugatibb vízgyűjtőrésze, egyben a legmélyebb fekvésű területe. Az öblözet nagyobb része szántó művelésű, kisebb része legelő.

Fogalomtár
A vízügyi ágazat számtalan szakkifejezést használ. Ezekhez a szélesebb nyilvánosságnak szánt közleményeink és az igazgatósági honlap esetében is ragaszkodnunk kell. Az itt látható fogalomtárat annak érdekében állítottuk össze, hogy a szakmán kívüli érdeklődők számára is érthetővé tegyük a szakkifejezéseket.